Már régóta készültünk megnézni a mecsetet.
A tegnapi időzítéssel különös szerencsénk volt, Mohamed próféta születésnapját ünnepelték.
Fantasztikus színek arcok, mágikus hangulat, zene, dalolás. Döbbenten és kicsit megszeppenten álltam az embertömegben.
Nem tudtam, merjek-e fényképezni, titokban csináljam-e vagy sem. Aztán úgy ítéltem, össze kell szedjem a bátorságom, botorság lenne kihagyni ezeket a képeket.Szerettünk volna bemenni a mecset imarészébe, de oda túrista nem teheti be a lábát. Aztán később, ahogy bóklásztunk a kertben, találtunk egy külön, nők részére fentartott imatermet, vagy nem is tudom mi volt az.
Megkérdeztünk egy lányt, hogy vajon bemehetünk-e oda és rögtön kedvesen invitáltak.
Leültünk egy sarokba megfigyelni. Alighogy letelepedtünk, jöttek az asszonyok, süteménnyel és kuszkusszal kínáltak minket.
Igazi női buli volt, olyan ami kell az ember lányának. Egyesek imádkoztak, mások beszélgettek, volt egy csapat az egyik sarokban akik halkan énekeltek. A gyerekek is nagyon fegyelmezetten ücsörögtek kis csapatokban, átérezték az ünnep fényét. Itt már nem volt arcom képeket csinálni.
Nagyon szép, ahogyan a nők és a kislányok igazgatják kendőiket, mert ugye állandóan kibomlik.
Ennél az asztalnál ültek a prédikátorok a zenészek, az énekesek és az imám is.
így kell csinálni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése