Ha az ember külföldre szakad, nagymértékben megnövekszik a nemzeti öntudata. Kifejezetten szükségét érzi, hogy kitűzze kokárdáját és ellátogasson a párizsi magyar intézet Március 15-i ünnepségére. Ami igen alternatív volt, – ugyan az ünnepi beszédről éppen lemaradtam, mert egy kellemes rozé társaságában éppen nemzeti hőseinkre gondoltam a szemközti parkban belga barátnőmmel – a zenét Ágoston Béla Gabona nevű zenekara szolgáltatta az ünneplőknek.
Az külön vicces volt, hogy egy rég nem látott ismerőssel is találkoztam aki Londonból ruccant át éppen, a vetítésen pedig Herczku András osztálytársam munkái is láthatóak voltak. Hiába, kicsi ez az ország nagyon.
2010. március 22., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
kösz, a reklámot :) Londonból azt ne mond, hogy a fülöpmarci...
VálaszTörlésDe bizony ő :) mondom hogy kicsi ez az ország hihhhi
VálaszTörlés